A legszebb dolog - kritika - Un heureux événement - review

A legszebb dolog (Un heureux événement)

Mindenki különböző, minden szubjektív, így az is, hogy mi „A legszebb dolog” valakinek az életben. Talán maga az élet az? Hol kezdődik el a boldogság, az ismerkedés, egy kapcsolat? Döntés vagy folyamat valami az életünk során?

Rengeteg dolgott vetett fel bennem ez a film, ami Eliette Abecassis regénye alapján készül és egy fiatal pár történetét meséli nem akármilyen szemszögből. A legtöbb kérdés, általában a nőben merül fel, akit jelen esetben Louise Bourgoin alakít, mivel egy nő belső narrációját, hangját, gondolatain keresztül ismerjük meg az életet, a párját, akinek a szerepében Pio Marmai látható!

Francia filmről van szó, így bár rengeteg dráma és komoly gondolat kerül szemünk elé a vászonra, de a film végén nem éreztem azt, hogy nagy élet igazságokról szóló film után rossz kedvem lenne. A rendező ügyesen bánik a humor és dráma kettősségével, így bőven van részünk vidám percekben is, amikor nevethetünk. Nem olvastam a film alapjául szolgáló regényt, de egy nem mindennapi rendező látásmódján keresztültapasztalhatjuk meg az élet szépségeit és nehézségeit női szemszögből! Az, hogy ez a fajta megjelenítés mennyire valósághű vagy segíthet hozzá minket a másik megértéséhez, azt mindenki sajátdöntése legyen, miután megnézte a filmet!

Az amerikai filmekhez képest a francia (és más európai országok filmesei) bátrabban dolgoznak érzékeny témákkal kapcsolatban. Mivel ez könyv adaptációnak is mondható, így nagyrészt adott volt a történet, azonban a nem mindennapi, naturalista, testközeli ábrázolásmód egyes nézők számára akár megrázó is lehet, de mindenképpen életszerű, nagyon hatásos!

Nem túloz, és nem vesz el semmit a való életben átélhető élményekből a szüléstől kezdve a mindennapi veszekedéseken át egészen az elválás gondolatáig és komoly döntések meghozataláig, de a hibáinkat sem nagyítja fel! Szembesülünk napi problémákkal és az élet legnagyobb pillanataival egyaránt! Fontos, hogy nem gátol meg a film élvezetében az ismert, már celebekké vált színészek és színésznők játéka, mert itt nem rájuk figyelünk, hanem kettő (és a film többi szereplője is), számunkra kevésbé ismert, francia színész kelti életre önmagukat és gondolkodtat el mindket.

Természetes, egyszerű, tiszta, közeli,életszerű, könnyen értelmezhető és átélhető valamint rendkívüli módon naturalista módon mutatja meg számunkra Rémi Bezancon, hogy milyen maga az élet, kicsit női szemmel nézve. Talán a nők ezt jobban fogják értei mivel őket jobban előtérbe helyezi a film, de férfi nézőknek, különösen férjeknek, friss házasoknak is bátran ajánlom!

(A kritika minden esetben kizárólag az író véleményét mondja el. A kritika bármely célú további felhasználása kizárólag az írója előzetes hozzájárulásával lehetséges! – The reviews presents, showing exclusevly only just the author’s (writer’s) oppinion! The reviews any kind of additional use allowed only with the author’s contribution! All Rights Reserved! 2012 – Erno Szarka)