2011. április 18., hétfő

A gyerekek jól vannak (The Kids Are All Right) - kritika

A gyerekek jól vannak (The Kids Are All Right)

Ismét szerencsém volt, és ott lehettem a film premier előtti vetítésén. Ezért, és egy jó filmélmény után gondoltam ismét megosztom mit gondolok!


Kritika, vélemény a filmről.

Napjainkban divat melegnek lenni, de ez a film nem sztereotipizál túlzott mértékben. Észre lehet venni az emberekre, társadalmunkra érvényes negatívumok. mindig mindenki mindenkivel, mindenért veszekszik, haragszik és konfliktusba keveredik, csak azért, mert szimplán nem érti, hogy mit miért tett a másik, vagy sok esetben ő maga!

Nehéz boldogulni, főleg melegként, nyíltan, őszintén élni, megvalósítani álmainkat, elérni céljainkat, legfőképpen akkor ha ez egy boldog család. A legalapvetőbb problémák a fogantatással vannak. Azonban, ha szeretünk valakit felnevelhetjük sajátunkként. Főszereplőink, egy leszbikus házaspár, kiválasztották a spermadonort és kész. Azóta is boldog családi életet élnek fiúkkal és lányukkal együtt. A gyerekek azonban egyszer csak felnőnek, minden tudni akarnak, a tinédzserek pedig mennek a maguk feje után. Ez most is így van. Joni és Laster (a gyerekek) találkozik biológiai apjukkal és bevonják a családi életbe.

A bonyodalmak tengerén hánykolódva, kis humorral fűszerezve feledteti velünk a film a sztereotípiákat, és a megszokott közegből kilépve, egy napjainkban még szokatlan családot ábrázolva mutatja meg, milyen az összetartás. A két anya minden erejével küzd, hogy egy eddig számukra ismeretlen férfit is bevonjanak életükbe, gyerekeiket ezzel is még boldogabbá téve. Persze nem mindig sikerül és vannak veszekedések, de ne várjunk boldog végkifejletet a filmtől, hiszen egy drámáról van szó!

Juliane Moore korábban, "Az órák" c. filmben bizonyította, hogy napjaink egyik legkiválóbb és legkevésbé középpontban lévő színésze, így itt sem okoz sok meglepetést, tökéletesen kihozza a maximumot a leszbikus szerető és védelmező anya karakteréből egyszerre. Hasonlókat lehet elmondani a másik szülőt alakító Annette Bening kapcsán, akit személy szerint leginkább az Amerikai szépség (American Beauty) c. filmből ismerek. Mivel Szabó István volt a rendező, így megnéztem a Csodálatos Júlia c. filmjét, amiben annak ellenére, hogy központi karaktert alakított, nem remekelt. Leszbikus anyának lenni és családot összetartani nehéz feladat, főleg, ha a gyereknevelésbe az apa is bele akar szólni. Itt jön közbe az ő karaktere Nic, és próbálja megakadályozni, hogy szétrombolja  a családjukat egy spermadonor.

Lehet nem értem, mert nem vagyok tisztában mindennel (és ezt minden írásomnál elmondhatom), de annak ellenére, hogy nem volt átütő siker, úgy gondolom, hogy remek meleg (leszbikus) témájú, aranyos, őszinte film, ami ritka manapság!


07/10

Az értékelés, ami csak a műfaj keretein belül érvényes, mivel hasonló vagy más témájú filmekkel sem lehet összehasonlítani egy mozgóképet)







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése