2012. január 28., szombat

Tinker, Tailor, Soldier, Spy - Press book


                  SUSZTER, SZABÓ, BAKA, KÉM
sajtókönyv


A Suszter, szabó, baka, kém John le Carré világhírű, Árulás című bestsellerének filmadaptációja, Tomas Alfredson (Engedj be!) rendezésében. A forgatókönyvet Bridget O'Connor és Peter Straughan (Kecskebűvölők, Mrs. Ratcliffe forradalma, 66) csapata készítette.

1973-ban járunk. A hidegháború nagyon súlyos nemzetközi konfliktusai a Brit Titkosszolgálat (az MI6) dolgozóit is állandó feszültségben tartják. A hírszerzők Körönd kódnevű székhelyükön folytatják elkeseredett harcukat, hogy fenntartsák a békét az állandó támadások ellenére. A Körönd legelső embere Kontrol (John Hurt – Harry Potter és a bölcsek köve, 1984). A hajdan megkérdőjelezhetetlen, kiemelkedő képességű vezető hosszú ideje magára zárt ajtó mögött folytatja titkos kutatásait. A legendás ötödik emeleten szinte kézzel tapintható a feszültség, míg végre Kontrol lép: magánfeladattal bízza meg operatív tisztjét. Jim Prideaux (Mark Strong – A guardista, Sherlock Holmes, Spíler) egyszemélyes magyarországi küldetése totális kudarcba fullad, Kontrolt a véres bukást követően eltávolítják a Köröndről, ahogy legjobb emberét, az elképesztő intelligenciájú George Smileyt (Gary Oldman – A sötét lovag, Harry Potter és a főnix rendje) is.

Smiley széthulló élete romjai felett szomorkodik, mikor visszahívják a hírszerzéshez. Egyenesen a miniszterhelyettestől kapott feladata mindenki előtt titkos: Kontrol kutatómunkájából arra következtetnek, hogy kettős ügynök, ún. vakond vette be magát a Körönd falai közé, hogy Angliát végső veszélybe sodorva, a szovjetek számára kémkedjen – leleplezése mindennél fontosabb. Smiley a múlt és jelen hihetetlenül kusza és rejtélyekkel teli eseményei között kutatva próbál tényekre találni. Elrejtett dossziék, szétzúzott életek szégyellt emlékei, halálosan veszélyes kémek adják munkája vázát mindaddig, míg egy kiugrott ügynök fel nem tűnik. Smiley Ricki Tarr (Tom Hardy – Spíler, Eredet, A sötét lovag – Felemelkedés) váratlan feltűnésével jut kincset érő információkhoz. Kontrol kutatásait elemezve kiderül az is, hogy a vakond a Körönd felső vezetésének öt, megingathatatlannak tűnő tagjaiból kerül ki.

Ők az ambíciózus Percy Alleline (Toby Jones – A rítus, A köd, Elizabeth) – Suszter kódnévvel; a nagyformátumú, közkedvelt Bill Haydon (Colin Firth – A király beszéde, Mamma Mia!, Bridget Jones naplója) Szabó kódnévvel; a kőkemény Roy Bland (Ciarán Hinds – Harry Potter és a halál ereklyéi) Baka kódnévvel; a „kis magyar” Toby Esterhase (David Dencik) Szegényemberként; és Smiley maga.
Hogy közülök ki a Kém, még rejtély...

Ahogy egyre több tény tárul Smiley elé, egyre tisztábban látja az élet-halálra menő kémjátszmák és a játékosok mozgatórugóit. Végül az áruló portréja egyre élesebbé válik...


David Cronwell interjúja Tomas Alfredson filmjéről

Annak a lehetősége, hogy a Suszter, szabó, baka, kémből nagyszabású mozifilm legyen, kételyt ébresztett bennem – ahogy azokban is esetleg, akik szerették a 32 évvel ezelőtt készült tévésorozatot.
Abban George Smileyt Alec Guinness alakította - Alec maga George volt. Hogyan múlhatná felül bárki is? És hogyan fog hozzá a filmhez egy rendező, még ha olyan kiváló is, mint Tomas Alfredson? Közölhető-e ez a bonyolult történet alig két órában?
A sorozat 7 részes volt, és akárhogy vesszük, egy televíziós dráma akkoriban még inkább rádióadás volt képekkel, míg manapság a filmekben összességében alig beszélnek.
Felesleges volt aggódnom. Alfredson filmje nagyszerűen működik, elvisz a regény karaktereinek olyan mélységeibe, ahová 32 évvel ezelőtt nem jutottam el.
Gary Oldman Smileyként afféle tisztelgés Guinness zsenije előtt. Hasonló eleganciával idézi meg ugyanazt a magányosság-érzetet, visszavonultságot, kínlódást és intelligenciát, mint elődje.
Ám Oldman Smiley-ja az első pillanattól kezdve, ahogy feltűnik, valahogy olyan, mintha türelmesen várna önnön robbanására. Az állandó veszély nyomása, az elfojtott düh és emberiesség elegye azt az érzetet kelti, hogy az illető alig képes felülemelkedni kétségbeesésén – mindez Oldman sajátossága. Ha Alec Guinness Smileyjával találkoznék egy vészterhes éjszakán, úgy érezném, védelmező a jelenléte. Ha Oldmanével találkoznék ugyanígy, inkább a futásban bíznék.
A film, az én nagyon is személyes szemszögemből, diadal. Mikor az emberek kérdezik, hogyan hagyhattam ezt szegény Alec-kel, azt válaszolnám: ha látná Oldman alakítását, ő lenne az első, aki állva tapsolná meg.
Ez a film nem a könyv. Ez egy önálló alkotás, az én szememben remekműként vívta ki önálló létezésének jogát. Nagyon büszke vagyok arra, hogy én adhattam Alfredsonnak az alapanyagot, melyből aztán ő megcsinálta a maga csodálatos verzióját.


John le Carré, 2011. július 23.
Copyright © David Cornwell 2011


A rendező nyilatkozata

Első találkozásunkkor John le Carré nagyon tiszta elképzelést vázolt fel a Suszter, szabó, baka, kém filmváltozatáról. „Lehetőleg ne a könyvet vagy a tévésorozat reprodukáljátok. Azok már megvannak. Nem gátollak semmiben, bármikor felhívhatsz, ha szükségét látod.” –kérte.

Azt hiszem, ehhez tartottuk magunkat.

Persze lehetetlen egy ilyen terjedelmű könyv minden részletét visszaadni. Elkaphattunk viszont főmotívumokat és szálakat, megpróbálhattunk a látvánnyal erősíteni.

Azt hiszem, hogy a Suszter, szabó, baka, kémmel a lojalitásról és eszmékről csináltunk filmet, megbecsülve mindazt, ami igazán lényeges – talán leginkább azért, mert mostanában híján vagyunk mindennek…

Tomas Alfredson
2011. augusztus


Érdekességek

Néhány író volt csak képes a kémek világát olyan mértékben megérteni, mint John le Carré (több mint 20, világhírű regény szerzője). Tapasztalata adja remekbe szabott könyveinek ívét: korábban a Brit Titkosszolgálat (MI5 és MI6) beépített ügynökeként a hidegháborúban működött. Páratlan hitelessége akkor szerzett felejthetetlen élményeiből, tapasztalataiból adódik.

George Smiley a legnépszerűbb karaktere: először 1961-ben, az Ébresztő a halottaknak c. regényében tűnt fel. A csendes, visszahúzódó kém visszatérője le Carré legnépszerűbb könyveinek. Ezek egyike tán leghíresebb műve, az Árulás (1974-ben adta ki, azóta is mestermű a kémtörténetek között, számtalanszor utánnyomása készült).










Forrás / Source: Ristretto Distribution (Hungary)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése